Mikor kell közjegyző? ⋆ Mikor kell

Mikor kell közjegyző? – Minden, amit tudnod kell

Közjegyzőre van szükséged, de nem tudod pontosan mikor? Ismerd meg, milyen esetekben kötelező vagy ajánlott közjegyzőt felkeresni, és válaszokat találsz a leggyakoribb kérdésekre is! Mikor kell közjegyző?

A mindennapi élet számos jogi helyzetet teremt, amikor a közjegyző szerepe elengedhetetlenné válik. Legyen szó ingatlan adásvételről, öröklési ügyekről vagy hitelfelvételről, a közjegyző biztosítja, hogy az ügylet jogilag hiteles és minden fél számára biztonságos legyen. Cikkünkben bemutatjuk, milyen esetekben kötelező a közjegyzői jelenlét, mikor érdemes önként felkeresni, és milyen előnyökkel jár a közjegyzői okiratok használata.

Miért van szükség közjegyzőre?

A közjegyző szerepe a jogbiztonság növelésében kulcsfontosságú. Független és pártatlan félként hitelesíti és tanúsítja a jogi eseményeket, biztosítva ezzel az okiratok és megállapodások hitelességét.

A közjegyzői eljárások célja, hogy megakadályozzák a későbbi vitás helyzeteket, és garantálják a dokumentumok érvényességét. A közjegyző által készített vagy ellenjegyzett iratok kiemelt bizonyító erővel bírnak, így jogvita esetén nagyobb védelmet nyújtanak az érintettek számára.

A közjegyző jelenléte nemcsak a szerződő felek érdekeit védi, hanem hozzájárul az átláthatósághoz és a tisztességes joggyakorlat fenntartásához is.

Milyen esetekben kötelező közjegyzőt igénybe venni?

Közjegyzőt igénybe venni bizonyos esetekben törvényi kötelezettség, mivel ez biztosítja a jogügyletek érvényességét és jogi védelmét. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a helyzeteket, amikor közjegyző igénybevétele kötelező:

1. Ingatlan adásvétel és jelzálogjog bejegyzése

Ingatlan adásvételi szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, ha a felek ezt kérik, vagy a jogszabály ezt előírja.
Jelzálogjog bejegyzése során a hitelintézetek gyakran előírják a közjegyző által készített szerződést.

2. Hagyatéki eljárások

Az öröklési ügyekben a közjegyző vezeti a hagyatéki eljárást, és hitelesen rögzíti az örökösödési jogokat és igényeket.

3. Hitelszerződések és kölcsönök

Banki hitelek, jelzáloghitelek és nagyobb összegű kölcsönszerződések esetén a közjegyzői okirat kötelező, hogy biztosítsa a szerződés gyors végrehajthatóságát nemfizetés esetén.

4. Házassági vagyonjogi szerződések

A házastársak vagy élettársak közötti vagyonjogi megállapodásokat közjegyző előtt kell megkötni, hogy azok érvényesek legyenek.

5. Cégalapítás, cégmódosítás

Bizonyos cégjogi eljárások, például részvénytársaság alapítása vagy egyes cégmódosítások közjegyzői hitelesítést igényelnek.

6. Tanúzás és okiratok hitelesítése

Egyes szerződések (pl. végrendelet, ajándékozási szerződés) érvényességéhez közjegyzői hitelesítés szükséges.
Teljes bizonyító erejű magánokiratok kiállítása is közjegyzői hitelesítést igényel bizonyos esetekben.

A közjegyzői eljárás nemcsak jogszabályi követelmény, hanem a felek érdekeinek védelmét is szolgálja, biztosítva az ügyletek átláthatóságát és a későbbi jogviták elkerülését.

Mikor ajánlott, de nem kötelező közjegyzőhöz fordulni?

Közjegyzőhöz fordulni nemcsak akkor érdemes, amikor a jogszabály kötelezővé teszi, hanem számos olyan helyzetben is, amikor a felek szeretnék növelni az ügylet biztonságát és elkerülni a későbbi vitákat. Az alábbi esetekben ajánlott, de nem kötelező közjegyző igénybevétele:

1. Kölcsönszerződések magánszemélyek között

Ha magánszemélyek egymás között nagyobb összegű kölcsönt adnak, a közjegyző által készített szerződés biztosítja, hogy a megállapodás végrehajtható legyen a bíróság bevonása nélkül.

2. Ingatlan bérleti szerződések

Bár az ingatlan bérbeadásához nem kötelező közjegyző, a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés gyorsabb jogérvényesítést tesz lehetővé, például ha a bérlő nem fizet vagy nem hajlandó kiköltözni.

3. Élettársi vagyonjogi megállapodás

Élettársak között nem kötelező vagyonjogi szerződést kötni, de ajánlott, ha közösen vásárolnak ingatlant vagy más jelentős vagyontárgyat, mivel így elkerülhetők a későbbi viták.

4. Ajándékozási szerződések

Bár kisebb értékű ajándékozások esetén nincs szükség közjegyzőre, nagyobb értékű ajándék (pl. ingatlan, gépjármű) esetén ajánlott közjegyzőhöz fordulni, hogy az ügylet jogilag biztos legyen.

5. Végrendelet készítése

Bár a végrendeletet magánokirat formájában is el lehet készíteni, a közjegyző által készített végrendelet biztosítja, hogy az megfeleljen minden jogszabályi előírásnak és később ne lehessen érvénytelennek nyilvánítani.

6. Társasházi alapító okirat módosítása

Társasházak esetében a tulajdonosok közös döntése alapján a társasház alapító okiratát közjegyző hitelesítheti, ami nagyobb biztonságot nyújt a tulajdonosok számára.

7. Családjogi megállapodások

Gyermektartásdíj, láthatási jog vagy egyéb családjogi megállapodások esetén érdemes közjegyzőhöz fordulni, hogy a megállapodás közvetlenül végrehajtható legyen bírósági eljárás nélkül.

A közjegyzői eljárások megnyugtató jogi hátteret biztosítanak, csökkentik a jogviták kockázatát és elősegítik a szerződések gyors végrehajtását. Ezért minden olyan esetben érdemes közjegyzőt igénybe venni, amikor a felek számára fontos a jogi biztonság és az átláthatóság.

Hogyan zajlik a közjegyzői eljárás?

A közjegyzői eljárás egy hivatalos, jogi folyamat, amely során a közjegyző hitelesít, tanúsít vagy okiratba foglal különböző jognyilatkozatokat és szerződéseket. Az eljárás célja, hogy biztosítsa az ügylet jogszerűségét és megakadályozza a későbbi vitákat.

A közjegyzői eljárás lépései:

1. Időpont-egyeztetés és tájékoztatás

Az ügyfél előzetesen időpontot egyeztet a közjegyzővel, és megosztja az ügy részleteit.
A közjegyző tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, a szükséges dokumentumokról és az eljárás költségeiről.

2. Szükséges dokumentumok benyújtása

Az ügyfél benyújtja a szükséges iratokat (pl. személyi igazolvány, tulajdoni lap, szerződés tervezet stb.).
A közjegyző ellenőrzi az iratok érvényességét és jogszerűségét.

3. Az okirat előkészítése

A közjegyző elkészíti az okiratot, amely tartalmazza az ügylet vagy megállapodás részleteit.
Az okirat pontosan és részletesen rögzíti a felek szándékát, jogait és kötelezettségeit.

4. Az okirat ismertetése és aláírása

A közjegyző felolvassa az elkészült okiratot, és részletesen elmagyarázza annak tartalmát.
A felek az okirat aláírásával igazolják, hogy egyetértenek a dokumentumban foglaltakkal.
A közjegyző tanúsítja az aláírást és ellátja az okiratot hivatalos pecséttel.

5. Az okirat hitelesítése és kiadása

Az okirat hivatalosan hitelesített dokumentummá válik.
A közjegyző egy példányt átad az ügyfélnek, és megőrzi az eredeti iratot az irattárban.

6. Végrehajtási záradék (szükség esetén)

Bizonyos okiratok (pl. tartozáselismerés, hitelszerződés) esetén a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a dokumentumot.
Ez lehetővé teszi, hogy bírósági pereskedés nélkül azonnal végrehajtható legyen az ügylet, ha valamelyik fél nem teljesíti kötelezettségét.

Közjegyzői eljárások típusai:

Hitelesítés – Aláírások, másolatok és fordítások hitelesítése.
Okirat készítése – Adásvételi szerződések, végrendeletek, kölcsönszerződések.
Tanúsítványok kiállítása – Jogi tények (pl. életbenlét) tanúsítása.
Hagyatéki eljárás – Az örökléssel kapcsolatos jogi ügyek intézése.

A közjegyzői eljárás gyors és biztonságos módja annak, hogy a jogi ügyeket hivatalos formába öntsük, és megelőzzük a jövőbeni vitás helyzeteket.

Mennyibe kerül a közjegyzői eljárás?

A közjegyzői eljárás díjai több tényezőtől függnek, és jogszabályok határozzák meg őket. A közjegyzői díj általában három fő részből áll: munkadíj, költségátalány és készkiadások.

1. Munkadíj: A munkadíj mértéke elsősorban az ügy értékétől függ, és sávosan kerül meghatározásra. Az alábbiakban bemutatjuk a munkadíj sávos rendszerét:

20 000 Ft-ig: 5 500 Ft
20 001 – 50 000 Ft között: 5 500 Ft + a 20 000 Ft feletti rész 4%-a
50 001 – 100 000 Ft között: 6 700 Ft + az 50 000 Ft feletti rész 3%-a
100 001 – 500 000 Ft között: 8 200 Ft + a 100 000 Ft feletti rész 2%-a
500 001 – 5 000 000 Ft között: 16 200 Ft + az 500 000 Ft feletti rész 1%-a
5 000 001 – 10 000 000 Ft között: 61 200 Ft + az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a
10 000 001 – 200 000 000 Ft között: 86 200 Ft + a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a
200 000 001 – 500 000 000 Ft között: 561 200 Ft + a 200 000 000 Ft feletti rész 0,2%-a
500 000 001 Ft felett: 1 161 200 Ft + az 500 000 000 Ft feletti rész 0,1%-a, de legfeljebb 1 000 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

Ha az ügy értéke nem állapítható meg, a munkadíjat a tevékenységre fordított idő alapján határozzák meg, amely megkezdett óránként 5 500 Ft.

2. Költségátalány: A költségátalány a munkadíj 40%-a, amely a közjegyző általános költségeit fedezi.

3. Készkiadások: Ezek a közjegyzői eljárás során felmerülő tényleges költségek, mint például utazási, szállás-, postaköltségek, tolmács vagy fordító díja.

Példa a díjak kiszámítására: Tegyük fel, hogy egy 10 000 000 Ft értékű ingatlan adásvételi szerződést szeretne közjegyzői okiratba foglalni.

Munkadíj: 61 200 Ft + (5 000 000 Ft x 0,5%) = 61 200 Ft + 25 000 Ft = 86 200 Ft
Költségátalány: 86 200 Ft x 40% = 34 480 Ft
Készkiadások: például 1 500 Ft archiválási díj

Összesen: 86 200 Ft + 34 480 Ft + 1 500 Ft = 122 180 Ft

Fontos megjegyezni, hogy ezek az összegek tájékoztató jellegűek, és az egyes ügyek sajátosságai alapján változhatnak. A pontos díjat mindig az eljáró közjegyző határozza meg a vonatkozó jogszabályok alapján. A közjegyzői díjak nem minősülnek illetéknek, így az illetékekre vonatkozó kedvezmények nem alkalmazhatók rájuk.

A közjegyzői díjakról további információkat talál a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hivatalos tájékoztatójában: Mokk

Milyen dokumentumokat kell vinni a közjegyzőhöz?

A közjegyzői eljárás során a szükséges dokumentumok típusa attól függ, hogy milyen ügyet szeretne intézni. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb eseteket és a hozzájuk szükséges iratokat:

1. Ingatlan adásvétel vagy ajándékozás

Személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány)
Tulajdoni lap (30 napnál nem régebbi)
Ingatlan-nyilvántartási térkép másolata (ha szükséges)
Adásvételi vagy ajándékozási szerződés tervezete (ha van)
Földhivatali nyomtatványok (kérelem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez)

2. Hitel- és kölcsönszerződés

Személyazonosító okmányok
Hitelszerződés vagy kölcsönszerződés tervezete
Tulajdoni lap (ha ingatlanfedezet is szerepel az ügyletben)
Banki igazolások vagy előzetes hitelbírálat

3. Hagyatéki eljárás

Elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata
Örökösök személyazonosító okmányai
Végrendelet (ha van)
Tulajdoni lapok és egyéb vagyontárgyakat igazoló dokumentumok
Családi kapcsolatok igazolásához szükséges okiratok (születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat)

4. Házassági vagyonjogi szerződés

Személyazonosító okmányok
Születési anyakönyvi kivonat
Házassági anyakönyvi kivonat vagy házassági szándék igazolása

5. Cégalapítás vagy cégmódosítás

Cégalapító okirat vagy módosítási tervezet
Tagok személyazonosító okmányai
Cégjegyzékszám és adószám (módosítás esetén)
Aláírási címpéldány

6. Végrendelet készítése

Személyazonosító okmányok
Korábbi végrendelet (ha van)
Örökösök vagy kedvezményezettek adatai
Vagyontárgyakat igazoló dokumentumok

7. Meghatalmazás készítése

Személyazonosító okmányok
Meghatalmazás szövege vagy tervezete
Meghatalmazott személyazonosító adatai

Általános szabályok:

Minden esetben szükség van személyazonosító okmányokra és lakcímkártyára.
A közjegyző kérheti az eredeti dokumentumok bemutatását és azok másolatát is.
A közjegyző tájékoztatást nyújt az adott ügyhöz szükséges további dokumentumokról az első konzultáció során.

Ha nem biztos abban, hogy milyen iratokra lesz szüksége, érdemes előzetesen telefonon vagy e-mailben egyeztetni a közjegyzői irodával.

Gyakori kérdések (GYIK)

1. Mikor van szükség közjegyzőre?

Közjegyzőre akkor van szükség, ha a jogszabály előírja (pl. ingatlan adásvétel, hitelszerződés, végrendelet), vagy ha a felek szeretnék biztosítani, hogy az ügylet jogilag érvényes és vitamentes legyen.

2. Mennyi idő alatt készül el egy közjegyzői okirat?

Az egyszerűbb ügyek akár azonnal vagy néhány órán belül elkészülhetnek. Összetettebb eljárások, például hagyatéki ügyek vagy cégalapítás, hosszabb időt vehetnek igénybe, akár több napot is.

3. Mennyibe kerül egy közjegyzői eljárás?

A közjegyzői díj az ügy típusától és értékétől függ. Az alapdíjak jogszabályban meghatározott sávok szerint változnak. Az eljárás során felmerülhet költségátalány és egyéb készkiadás is.

4. Milyen dokumentumokat kell vinni a közjegyzőhöz?

Az ügy típusától függően szükséges lehet:

Személyazonosító okmányok
Tulajdoni lap (ingatlanügyeknél)
Szerződések tervezete
Halotti anyakönyvi kivonat (hagyatéki ügyeknél)
Egyéb, az adott ügyhöz kapcsolódó iratok

5. Mi történik, ha nem jelenek meg a közjegyző előtt?

Ha az eljárás kötelező, az ügy nem haladhat tovább, és a közjegyzői okirat nem készül el. Meghatalmazással más személy is eljárhat az Ön nevében, ha ezt előzetesen közjegyző előtt hitelesítteti.

6. Miért érdemes közjegyző előtt végrendeletet készíteni?

A közjegyző által készített végrendelet biztosítja, hogy az okirat megfelel a jogszabályoknak, és a későbbiekben ne lehessen érvényteleníteni. Ezenkívül a közjegyző megőrzi az okiratot, így az nem veszhet el.

7. Mikor lehet szükség tanúkra a közjegyzői eljárás során?

Tanúkra ritkán van szükség, mivel a közjegyző önmaga is tanúsítja az eljárást. Kivételes esetekben (pl. végrendelet készítésekor) kérhet tanúk jelenlétét is.

8. Lehet-e online közjegyzői ügyintézést végezni?

Bizonyos ügyeknél lehetőség van online időpont-egyeztetésre vagy konzultációra, de a legtöbb közjegyzői eljáráshoz személyes megjelenés szükséges.

9. Mi történik a közjegyzői okirattal az eljárás után?

A közjegyző az okirat eredeti példányát megőrzi, az ügyfél pedig hiteles másolatot kap. Az iratokat a közjegyző hosszú távon archiválja.

10. Miért érdemes közjegyzőt igénybe venni nem kötelező esetekben is?

A közjegyző által készített szerződések és okiratok gyorsabban és egyszerűbben érvényesíthetők, ha vita merül fel. Az okirat végrehajtható, így elkerülhető a hosszadalmas bírósági pereskedés.

Ha további kérdése van, forduljon bizalommal a helyi közjegyzői irodához!