Mikor kell fizetni asszonytartást?

Mikor kell fizetni asszonytartást? Minden, amit tudnod kell

Tudj meg mindent az asszonytartásról: mikor kötelező, hogyan számolják ki, és milyen feltételek mellett kell fizetned. Mikor kell fizetni asszonytartást? Gyakran ismétlődő kérdésekkel is segítünk eligazodni!

Az asszonytartás – vagy hivatalos nevén házastársi tartás – egy olyan jogintézmény, amely a házasság felbontása után biztosítja, hogy az egyik fél (általában az anyagi szempontból gyengébb helyzetben lévő házastárs) megfelelő anyagi támogatásban részesüljön. Ez a támogatás segít fenntartani az elvált házastárs méltányos életszínvonalát, különösen abban az esetben, ha a házasság során gazdaságilag függő helyzetbe került.

Ebben a bevezetőben bemutatjuk:

Milyen feltételek mellett lehet asszonytartást kérni.
Kik jogosultak rá, és milyen időtartamra vonatkozhat.
Hogyan határozzák meg az asszonytartás összegét.

Mi az az asszonytartás?

Az asszonytartás (vagy hivatalos nevén házastársi tartás) egy olyan jogintézmény, amelynek célja, hogy a házasság felbontása után az anyagilag rászoruló házastárs megfelelő anyagi támogatásban részesüljön a volt házastársától.

Miért létezik az asszonytartás?

A házasság során előfordulhat, hogy az egyik fél anyagi értelemben kiszolgáltatottabbá válik – például azért, mert otthon marad a gyermekekkel, vagy lemond a karrierjéről a család érdekében. A házasság felbomlása után ez az egyenlőtlenség megmaradhat, ezért az asszonytartás biztosítja, hogy a rászoruló fél ne kerüljön hátrányos helyzetbe.

Mikor kérhető asszonytartás?

Az asszonytartás feltételei a következők:

Az egyik fél rászorul, vagyis nem képes saját jövedelméből vagy vagyonából biztosítani a megélhetését.
A másik fél megfelelő anyagi helyzetben van, tehát képes a tartás megfizetésére.
A tartásra jogosult fél a házasság felbontása során vagy azt követően kérheti a tartás megállapítását.

Mennyi ideig jár az asszonytartás?

Az asszonytartás időtartama eltérő lehet, de általában addig tart, amíg a rászoruló fél nem válik képes önálló megélhetésre, vagy újraházasodik.

Fontos tudnivalók

Az asszonytartás nem automatikus, kérvényezni kell.
A bíróság a tartás mértékét és időtartamát a felek anyagi helyzete és életkörülményei alapján határozza meg.
Az asszonytartás összegét idővel módosítani lehet, ha az egyik fél anyagi helyzete lényegesen megváltozik.

Mikor lehet asszonytartást követelni?

Az asszonytartás (hivatalosan házastársi tartás) követelése bizonyos jogi és anyagi feltételekhez kötött. Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen esetekben lehet asszonytartást igényelni:

1. Rászorultság fennállása

Asszonytartást akkor lehet követelni, ha a volt házastárs rászoruló helyzetben van, vagyis:

Nem képes saját jövedelméből vagy vagyonából biztosítani a megélhetését.
Egészségi állapota, életkora vagy gyermekneveléssel kapcsolatos kötelezettsége miatt nem tud dolgozni vagy önállóan fenntartani magát.

2. A másik fél teherbíró képessége

Asszonytartásra akkor van lehetőség, ha a tartásra kötelezett (volt házastárs):

Képes az asszonytartás megfizetésére anélkül, hogy saját megélhetése veszélybe kerülne.

3. Házasság tartama és körülményei

Hosszabb házasság esetén nagyobb az esély az asszonytartás megítélésére, különösen, ha az egyik fél hosszú időn keresztül háztartásbeliként vagy gyermeknevelőként tevékenykedett.
Rövid házasság esetén az asszonytartás ritkábban kerül megítélésre, kivéve, ha a házasság alatt különösen súlyos rászorultság alakult ki.

4. Méltányosság és a házasság felbomlásának körülményei

Ha a házasság felbomlásáért a tartásra jogosult fél súlyosan vétkes (például hűtlenség, súlyos házastársi kötelességszegés), akkor az asszonytartás iránti kérelmet elutasíthatják.
Az asszonytartás célja nem a „büntetés” vagy jutalmazás, hanem a rászoruló házastárs megélhetésének biztosítása.

5. Gyermeknevelés miatti rászorultság

Ha a volt házastárs közös gyermeket nevel, és emiatt nem tud munkát vállalni, ez önmagában megalapozhatja az asszonytartás iránti igényt.

6. Kérelmezési időszak

Az asszonytartás a házasság felbontása után is kérhető, de a válás jogerőre emelkedését követően csak akkor, ha a tartásra jogosult bizonyítani tudja, hogy a rászorultság később alakult ki.

7. Ideiglenes vagy határozott időre szóló tartás

A bíróság dönthet úgy, hogy az asszonytartás csak átmeneti időszakra szól, például amíg a rászoruló fél képessé válik saját megélhetésének biztosítására.

Ha szeretnél konkrét példákat vagy bírósági gyakorlatot is megismerni, szívesen kifejtem részletesebben!

Mikor kötelező az asszonytartás fizetése?

Az asszonytartás (házastársi tartás) fizetése nem automatikus, hanem a bíróság döntése vagy a felek megállapodása alapján válik kötelezővé. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mikor kötelező az asszonytartás megfizetése:

1. Bírósági döntés alapján

Az asszonytartás fizetése akkor válik kötelezővé, ha:

A rászoruló fél a válóper során vagy azt követően kérelmet nyújt be a bírósághoz.
A bíróság megállapítja, hogy:
- A kérelmező rászorul (nem képes saját megélhetését biztosítani).
- A volt házastárs teherbíró képességgel rendelkezik (meg tudja fizetni a tartást).
- Az asszonytartás méltányos és indokolt az adott körülmények között.

A bíróság mérlegeli a felek anyagi helyzetét, életkorát, egészségi állapotát és a házasság tartamát.

2. Közös megállapodás esetén

A házastársak a válás során peren kívül is megállapodhatnak az asszonytartásról. Ebben az esetben a megállapodás szerződéses kötelezettséget teremt, és azt jogilag érvényesíteni lehet.

3. Kötelező esetek a törvény szerint

Bizonyos esetekben az asszonytartás kötelező lehet, például:

Gyermeknevelés miatt a volt házastárs nem tud munkát vállalni vagy csak részmunkaidőben dolgozik.
Az egyik fél tartós betegségben szenved, és emiatt nem tudja ellátni magát.
A házasság során az egyik fél lemondott a karrierjéről vagy munkájáról a család érdekében.

4. Időbeli korlátok

Az asszonytartás általában addig kötelező, amíg a rászoruló fél nem válik önellátóvá vagy újra házasságot nem köt.
A bíróság határozott időre vagy életjáradékként is megítélheti az asszonytartást.

5. Kivételek – Mikor nem kötelező?

Ha a rászoruló fél súlyosan vétkes a házasság felbomlásában (pl. hűtlenség vagy bántalmazás esetén).
Ha a tartásra kötelezett nem képes azt saját megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni.

Összefoglalva: az asszonytartás fizetése akkor kötelező, ha a bíróság így dönt, vagy ha a felek közösen megállapodnak róla. A tartás mértékét és időtartamát mindig az adott élethelyzet és anyagi viszonyok határozzák meg.

Hogyan számolják ki az asszonytartás összegét?

Az asszonytartás összegének kiszámítása során a bíróság több tényezőt mérlegel, hogy igazságos és méltányos döntés szülessen. Az összeg meghatározása egyedi elbírálás alapján történik, nincs fix százalék vagy konkrét formula, amit automatikusan alkalmaznak.

Fő szempontok az asszonytartás összegének meghatározásakor:

1. A jogosult fél rászorultsága

A bíróság megvizsgálja, hogy a tartásra jogosult fél:

Mekkora összegre van szüksége a megélhetéshez (lakhatás, élelmezés, ruházkodás, egészségügyi költségek stb.).
Van-e saját jövedelme vagy vagyona, ami csökkentheti a tartás szükségességét.
Képes-e munkát vállalni, vagy például gyermeknevelés miatt nem tud dolgozni.

2. A kötelezett fél anyagi helyzete és teherbíró képessége

A bíróság figyelembe veszi:

A tartásra kötelezett fél jövedelmét és vagyonát.
A kötelezett fél megélhetési költségeit és egyéb tartási kötelezettségeit (pl. gyermektartás).
A tartás megfizetése nem veszélyeztetheti a kötelezett fél saját megélhetését.

3. A házasság időtartama

Hosszabb házasság esetén nagyobb összegű vagy tartósabb tartást ítélhetnek meg.
Rövid házasság esetén az asszonytartás összege alacsonyabb lehet, vagy időben korlátozott.

4. A házasság alatt kialakult életszínvonal

A bíróság törekszik arra, hogy a válás után a jogosult fél életszínvonala ne csökkenjen drasztikusan, különösen akkor, ha a házasság alatt jelentős mértékben anyagilag függött a másik féltől.

5. Egészségi állapot és életkor

Idősebb vagy betegséggel küzdő fél esetén magasabb tartás is megállapítható.
Fiatalabb, munkaképes fél esetében a tartás összege alacsonyabb lehet, és jellemzően csak átmeneti időszakra szól.

Hogyan történik a számítás a gyakorlatban?

A bíróság bekéri mindkét fél jövedelem- és vagyonkimutatását.
Figyelembe veszi a havi kiadásokat (lakásfenntartás, rezsi, hitel, élelmiszer stb.).
A tartás összege arányos lehet a kötelezett havi jövedelmével, de az általános gyakorlat szerint nem haladhatja meg annak jelentős részét (például 20-30%-ot).

Példa:

A volt házastárs havi jövedelme: 800 000 Ft
A rászoruló fél havi megélhetési költségei: 250 000 Ft
A bíróság mérlegelés alapján megállapítja, hogy havi 100 000 – 150 000 Ft asszonytartás indokolt.

Fontos megjegyzés:

Az asszonytartás összege változtatható a felek anyagi helyzetének változásával.
Ha a jogosult fél anyagi helyzete javul, vagy a kötelezett helyzete romlik, új bírósági eljárásban kérhető a tartás csökkentése vagy megszüntetése.

Meddig kell fizetni az asszonytartást?

Az asszonytartás fizetésének időtartama több tényezőtől függ, és a bíróság az adott helyzethez igazítja a döntését. Általánosságban az asszonytartás nem feltétlenül élethosszig tart, és megszűnhet bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Meddig kell fizetni az asszonytartást?

1. Határozott vagy határozatlan időre megállapított tartás

A bíróság határozott időre vagy határozatlan időre is megállapíthatja az asszonytartást.
Határozott idejű tartás: Általában egy meghatározott időszakra szól, például addig, amíg a jogosult fél képes lesz önállóan fenntartani magát (például munkát talál vagy befejezi tanulmányait).
Határozatlan idejű tartás: Addig tart, amíg a jogosult fél rászoruló helyzetben van.

2. Az asszonytartás megszűnésének esetei

a) Újraházasodás vagy élettársi kapcsolat létesítése

Az asszonytartás automatikusan megszűnik, ha a jogosult fél újraházasodik vagy tartós élettársi kapcsolatot létesít. Az új partnerrel való együttélés feltételezi, hogy a jogosult fél anyagi helyzete javul.

b) A jogosult önellátóvá válik

Ha a tartásra jogosult fél képessé válik saját megélhetésének biztosítására (pl. munkát talál, örökséghez jut), a kötelezett kérheti az asszonytartás megszüntetését.

c) A kötelezett anyagi helyzete jelentősen romlik

Ha a tartásra kötelezett fél anyagi helyzete olyan mértékben romlik, hogy nem képes tovább fizetni az asszonytartást, a bíróság csökkentheti vagy megszüntetheti azt.

d) A jogosult fél halála

Az asszonytartás a jogosult fél halálával automatikusan megszűnik.

3. Időszakos felülvizsgálat

Az asszonytartás összege és időtartama időről időre felülvizsgálható. Ha bármelyik fél helyzete megváltozik, új bírósági eljárásban kérhető a tartás módosítása vagy megszüntetése.

Példa az időtartamra:

Rövid házasság (3-5 év): A bíróság gyakran határozott időre, néhány évre állapítja meg az asszonytartást.
Hosszú házasság (15-20 év vagy több): A tartás időtartama hosszabb lehet, és akár határozatlan időre is megállapíthatják, különösen, ha a jogosult fél idős vagy beteg.

Az asszonytartás fizetésének időtartama eseti elbírálás alapján dől el, de általában addig tart, amíg:

A jogosult újraházasodik vagy élettársi kapcsolatot létesít.
A jogosult anyagi helyzete javul és önellátóvá válik.
A kötelezett anyagi helyzete nem teszi lehetővé a további fizetést.
A jogosult fél elhalálozik.

Hogyan lehet kérni az asszonytartást?

Az asszonytartás (hivatalosan házastársi tartás) kérésének folyamata jogi eljárás keretében zajlik, és több lépésből áll. Az alábbiakban bemutatom, hogyan lehet kérni az asszonytartást:

1. Asszonytartás kérésének időpontja

Az asszonytartást kérni lehet:

A válóper során – A tartási igény benyújtható a válóperes eljárás alatt, még a házasság felbontása előtt.
A válás után – Ha a rászorultság a válás után következik be, az asszonytartást utólag is lehet kérelmezni.

2. Kérelem benyújtása a bírósághoz

Az asszonytartás iránti igényt írásban kell benyújtani a bírósághoz. A kérelem tartalmazza:

A jogosult fél személyes adatait.
A kötelezett (volt házastárs) adatait.
A tartás indokolását – Részletezni kell, miért szükséges az asszonytartás (pl. alacsony jövedelem, gyermeknevelés, munkaképtelenség).
A tartás összege – Konkrét összeget is meg lehet jelölni, de ezt a bíróság mérlegeli és módosíthatja.

3. Bizonyítékok csatolása

A bíróság döntését befolyásolja a felek anyagi és élethelyzete, ezért a kérelemhez csatolni kell:

Jövedelemigazolásokat (munkáltatói igazolás, bankszámlakivonat).
Vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot (ingatlanok, autók, egyéb értékek).
Kiadásokat igazoló dokumentumokat (lakbér, közüzemi számlák, hitelek).
Egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolásokat, ha az egészség miatt áll fenn rászorultság.

4. Bírósági eljárás menete

Bírósági meghallgatás: A bíróság mindkét felet meghallgatja.
Bizonyítási eljárás: A bíróság felméri a felek anyagi helyzetét, jövedelmét, kiadásait és életkörülményeit.
Döntéshozatal: A bíróság megállapítja az asszonytartás összegét és időtartamát.

5. Peren kívüli megállapodás

Az asszonytartás kérdését peren kívül, közös megállapodással is rendezhetik a felek. Ebben az esetben a megállapodást ügyvéd vagy közjegyző előtt írásba kell foglalni, és a bíróság jóváhagyja.

6. Fellebbezési lehetőség

Ha valamelyik fél nem ért egyet a bíróság döntésével, fellebbezhet a határozat ellen. A fellebbezést a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

7. Változó élethelyzet – Asszonytartás módosítása vagy megszüntetése

Ha a jogosult fél anyagi helyzete javul, vagy a kötelezett helyzete romlik, bármelyik fél kérelmezheti az asszonytartás módosítását vagy megszüntetését a bíróságnál.

Fontos tudnivalók:

Az asszonytartás nem automatikusan jár – mindig külön kérvényezni kell.
Az asszonytartás mértékét és időtartamát a bíróság igazságossági alapon határozza meg.
Ha a tartásra kötelezett nem fizet, a jogosult fél végrehajtási eljárást kezdeményezhet.

Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak?

Az asszonytartásra vonatkozó bírósági döntéssel szemben több jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, ha valamelyik fél nem ért egyet az ítélettel vagy az ítélet végrehajtásával. Az alábbiakban bemutatom a legfontosabb jogorvoslati lehetőségeket:

1. Fellebbezés

Mikor lehet fellebbezni?
A bíróság elsőfokú döntése ellen fellebbezni lehet, ha valamelyik fél nem ért egyet az ítélet tartalmával (pl. az asszonytartás összegével, időtartamával vagy az asszonytartás elutasításával).
Határidő:
A fellebbezést az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú bíróságnál.
Eljárás:
A fellebbezést a másodfokú bíróság bírálja el, amely megváltoztathatja az elsőfokú döntést, helybenhagyhatja azt, vagy új eljárásra kötelezheti az elsőfokú bíróságot.

2. Perújítás

Mikor kérhető perújítás?
Ha a bíróság döntését új tények vagy bizonyítékok alapjaiban változtathatják meg, amelyekről az eljárás során a fél nem tudott, perújítás kezdeményezhető.
Határidő:
A perújítási kérelem a döntés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül nyújtható be.

3. Felülvizsgálati kérelem (Kúriai felülvizsgálat)

Mikor lehet felülvizsgálatot kérni?
Ha a másodfokú bíróság jogerős ítéletet hozott, de az ítélet jogszabálysértő vagy súlyosan méltánytalan, felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához.
Határidő:
A jogerős ítélet kézhezvételét követően 60 napon belül lehet kérni a felülvizsgálatot.

4. Végrehajtás elhalasztása vagy megszüntetése

Mikor kérhető?
Ha a tartásra kötelezett anyagi helyzete lényegesen romlik (pl. munkanélküliség, betegség), kérheti a bíróságtól a végrehajtás elhalasztását vagy megszüntetését.
Eljárás:
A kötelezettnek be kell bizonyítania, hogy a tartás megfizetése aránytalan terhet ró rá.

5. Végrehajtási kifogás

Mikor van rá szükség?
Ha az asszonytartás végrehajtása során jogszabálysértés történik (pl. túlzott levonás a jövedelemből), végrehajtási kifogást lehet benyújtani.
Határidő:
A kifogást a sérelem bekövetkeztétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

6. Módosítás vagy megszüntetés kérése

Mikor lehet kérni a módosítást?
Ha a felek anyagi helyzete jelentősen megváltozik, bármelyik fél kérheti a bíróságtól az asszonytartás:
- Csökkentését vagy növelését.
- Határozatlan idejű tartás megszüntetését.
Indokok:
- A jogosult fél anyagi helyzete javul (pl. új munkát talál).
- A kötelezett anyagi helyzete romlik (pl. betegség, csökkenő jövedelem).

7. Peren kívüli egyezség módosítása

Ha a felek közösen állapodtak meg az asszonytartásról, de a körülmények megváltoztak, az egyezség közös megegyezéssel módosítható.
Ha nincs egyetértés, bármelyik fél kérheti a bíróságtól az egyezség módosítását vagy megszüntetését.

8. Milyen esély van a jogorvoslatra?

A fellebbezés során a másodfokú bíróság teljes körűen újraértékelheti az ügyet.
A perújítás és a felülvizsgálat viszont csak kivételes esetekben, súlyos jogsértések vagy új bizonyítékok esetén vezethet eredményre.

Fontos tanácsok:

Ügyvéd segítségével érdemes benyújtani a fellebbezést vagy más jogorvoslati kérelmet. Az asszonytartás ügyei bonyolultak lehetnek, és a jogi képviselet növeli az esélyét a kedvező döntésnek.
A határidők pontos betartása kulcsfontosságú, mivel a jogorvoslati kérelmek késedelmes benyújtása esetén azokat elutasíthatják.

Gyakran ismétlődő kérdések (GYIK)

1. Mi az asszonytartás és mi a célja?
Az asszonytartás (hivatalosan házastársi tartás) olyan anyagi támogatás, amelyet a házasság felbontása után a rászoruló volt házastárs kaphat a volt partnerétől. A célja, hogy biztosítsa a méltányos életszínvonal fenntartását a válás után, különösen, ha a jogosult fél önállóan nem képes eltartani magát.

2. Ki jogosult asszonytartásra?
Az asszonytartásra az jogosult, aki:

Rászoruló helyzetben van (pl. nincs elegendő jövedelme vagy nem képes dolgozni).
A házasság alatt gazdaságilag függő helyzetbe került (pl. a gyermekek nevelése vagy a háztartás vezetése miatt nem dolgozott).
A házasság felbontása nem az ő súlyos vétkessége miatt történt.

3. Hogyan lehet asszonytartást kérni?
Az asszonytartás iránti kérelmet:

A válóper során vagy
A válás után lehet benyújtani a bírósághoz.
A kérelemben részletesen ismertetni kell a rászorultságot, és csatolni kell a jövedelemre, kiadásokra és egyéb anyagi helyzetre vonatkozó igazolásokat.

4. Milyen tényezők befolyásolják az asszonytartás összegét?
A bíróság az alábbiakat veszi figyelembe:

A jogosult és kötelezett jövedelmi és vagyoni helyzete.
A házasság időtartama és a házasság alatti életszínvonal.
A jogosult egészségi állapota, életkora és kereseti lehetőségei.
A közös gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok.

5. Meddig kell fizetni az asszonytartást?
Az asszonytartás megszűnik, ha:

A jogosult újraházasodik vagy tartós élettársi kapcsolatot létesít.
A jogosult önálló megélhetésre lesz képes.
A kötelezett anyagi helyzete oly módon romlik, hogy nem képes tovább fizetni.
A jogosult vagy a kötelezett elhalálozik.

6. Mi történik, ha a kötelezett nem fizeti az asszonytartást?
Ha a kötelezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a jogosult:

Végrehajtási eljárást indíthat a bíróságnál.
Kérheti a bíróságtól a jövedelem letiltását vagy a kötelezett vagyonának lefoglalását.

7. Lehet-e módosítani az asszonytartás összegét?
Igen. Az asszonytartás összege módosítható, ha:

A jogosult anyagi helyzete javul (pl. munkát talál).
A kötelezett anyagi helyzete romlik (pl. elveszíti a munkáját).

8. Milyen költségei vannak az asszonytartás iránti kérelem benyújtásának?
Az asszonytartás iránti kérelem bírósági eljárás keretében zajlik, amelynek költségei változóak. Az ügyvéd igénybevétele további költségekkel járhat, de a rászoruló fél kérheti illetékmentességet vagy részletfizetést.

9. Lehet-e asszonytartást kérni élettársi kapcsolat után?
Nem. Az asszonytartás kizárólag házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása esetén kérhető. Élettársi kapcsolat megszűnésekor csak gyermekek után járhat tartásdíj.

10. Mit tegyek, ha nem tudom, hogyan kezdjek neki az asszonytartás igénylésének?
Javasolt:

Fordulj ügyvédhez vagy jogi tanácsadóhoz.
Keresd fel a családjogi bíróságot vagy a járási hivatal jogsegélyszolgálatát.
Vedd igénybe az ingyenes jogi segítségnyújtás programokat (pl. ügyvédi kamara vagy jogvédő szervezetek által szervezett tanácsadás).