Mikor kell társasági adót fizetni? ⋆ Mikor kell

Mikor kell társasági adót fizetni? – Teljes útmutató vállalkozásoknak

Tudj meg mindent a társasági adó fizetésének határidejéről, szabályairól és gyakori kérdéseiről. Mikor kell társasági adót fizetni? Részletes útmutató kezdőknek és haladóknak egyaránt.

A társasági adó (TAO) a vállalkozások által fizetendő adónem, amelyet a vállalkozás nyeresége után kell megfizetni. Magyarországon a társasági adó kulcsa jelenleg 9%, ami Európában az egyik legalacsonyabb. Az adó célja, hogy hozzájáruljon a központi költségvetéshez, miközben ösztönzi a vállalkozásokat a gazdasági növekedésre és beruházásokra.

A társasági adót évente kell bevallani és megfizetni, a bevallás határideje általában a tárgyévet követő év május 31-e. Az adóelőlegeket negyedévente vagy havonta kell teljesíteni, attól függően, hogy mekkora az adott vállalkozás árbevétele.

Ebben a bevezetőben összefoglaljuk, mikor és milyen módon kell teljesíteni a társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeket, hogy a vállalkozások pontosan és időben eleget tegyenek jogi kötelezettségeiknek.

Mi az a társasági adó?

A társasági adó (rövidítve: TAO) egy olyan adónem, amelyet a vállalkozások és gazdálkodó szervezetek a nyereségük után kötelesek megfizetni. Ez az adó az adott cég adózás előtti eredményére vonatkozik, és célja, hogy a vállalkozások is hozzájáruljanak az állami költségvetéshez.

Kik kötelesek társasági adót fizetni?
Társasági adót Magyarországon többek között az alábbi szervezetek fizetnek:

Kft.-k (korlátolt felelősségű társaságok)
Rt.-k (részvénytársaságok)
Egyesületek, alapítványok, szövetkezetek
Külföldi székhelyű vállalatok magyarországi fióktelepei

Mennyi a társasági adó mértéke?
Magyarországon a társasági adó kulcsa 9%, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Mire számítják a társasági adót?
A társasági adót a vállalkozás adózás előtti eredményére alapozva számolják ki, figyelembe véve az adóalapot csökkentő és növelő tételeket, valamint a különböző adókedvezményeket.

Mikor kell fizetni?
A társasági adót évente kell bevallani, a bevallás határideje a tárgyévet követő év május 31-e. Az adóelőlegeket negyedévente vagy havonta kell teljesíteni.

A társasági adó célja, hogy biztosítsa a vállalkozások aktív szerepvállalását az állam működésének finanszírozásában, miközben ösztönzi őket a folyamatos fejlődésre és beruházásra.

Mikor kell társasági adót fizetni?

A társasági adót (TAO) Magyarországon évente egyszer, az éves adóbevallás keretében kell megfizetni, amelynek határideje a tárgyévet követő év május 31..

Emellett a vállalkozásoknak adóelőleget is kell fizetniük az adott adóév során. Az előlegfizetés gyakorisága attól függ, hogy mekkora a vállalkozás árbevétele:

Havi előlegfizetés: Ha az adóévet megelőző év árbevétele meghaladja a 100 millió forintot.
Negyedéves előlegfizetés: Ha az árbevétel nem haladja meg a 100 millió forintot.

Az előleg mértékét a vállalkozás előző évi adatai alapján határozzák meg, és a pontos összeget az adóhatóság (NAV) értesítésben közli.

Fontos dátumok:

Adóelőleg befizetési határidők: Hónap vagy negyedév 20. napjáig.
Éves adóbevallás és adófizetés határideje: Május 31.

Továbbá, ha a vállalkozás jelentős nyereséget ér el az adóév során, decemberben egy feltöltési kötelezettség is fennállhat, amely alapján a várható éves adót ki kell egészíteni az év végéig.

Ezeket a kötelezettségeket pontosan betartva elkerülhetők az esetleges késedelmi pótlékok és szankciók.

Hogyan kell kiszámítani a társasági adót?

A társasági adó kiszámítása több lépésből áll, és az adózás előtti eredmény alapján történik. Az alábbiakban bemutatom a társasági adó kiszámításának folyamatát:

1. Adózás előtti eredmény meghatározása

Ez az az összeg, amelyet a vállalkozás a pénzügyi év során elért bevételek és kiadások különbségeként kap.

Példa:

Bevétel: 100 millió Ft
Költségek és ráfordítások: 70 millió Ft
Adózás előtti eredmény: 30 millió Ft

2. Adóalap módosítása

A társasági adó alapját az adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni, figyelembe véve az adóalapot növelő és csökkentő tételeket.

Adóalap-növelő tételek lehetnek:

Nem elszámolható költségek (pl. bírságok)
Kifizetett osztalék egy része
El nem ismert értékcsökkenés

Adóalap-csökkentő tételek lehetnek:

Fejlesztési tartalék
Korábbi évek veszteségeinek elhatárolása
K+F költségek

Példa:

Adózás előtti eredmény: 30 millió Ft
Adóalapot növelő tétel: 2 millió Ft
Adóalapot csökkentő tétel: 5 millió Ft
Adóalap: 30 + 2 – 5 = 27 millió Ft

3. Társasági adó kiszámítása

Az adóalapra alkalmazzuk a társasági adó kulcsát, amely Magyarországon 9%.

Példa:

Adóalap: 27 millió Ft
Adókulcs: 9%
Társasági adó: 27 millió Ft × 0,09 = 2,43 millió Ft

4. Adókedvezmények figyelembevétele

A társasági adóból levonhatók különböző adókedvezmények, például:

Beruházási kedvezmények
K+F (kutatás-fejlesztés) kedvezmények
Foglalkoztatási kedvezmények

Példa kedvezmény:

Adókedvezmény: 500 ezer Ft
Fizetendő társasági adó: 2,43 millió Ft – 0,5 millió Ft = 1,93 millió Ft

5. Fizetendő adó

A végső adó összegét a kedvezmények levonása után kell befizetni.

Társasági adó kiszámítása lépésekben:

Adózás előtti eredmény meghatározása
Adóalap növelő és csökkentő tételek alkalmazása
Adóalap kiszámítása
9%-os adókulcs alkalmazása
Adókedvezmények levonása

Ez a folyamat biztosítja, hogy a vállalkozás pontosan és jogszerűen számolja ki a fizetendő társasági adót.

Mit kell tenni, ha nem sikerült időben befizetni az adót?

Ha nem sikerült időben befizetni a társasági adót, az alábbi lépéseket kell megtenni a helyzet rendezése érdekében:

1. Az adó minél előbb történő befizetése

Az első és legfontosabb lépés, hogy a lehető leghamarabb befizesse az elmaradt adót. A késedelem minden napjára késedelmi pótlékot számít fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Minél előbb megtörténik a befizetés, annál kisebb lesz a pótlék összege.

Befizetés módjai:

Banki átutalás a NAV által megadott számlaszámra
Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton
Postai csekken (amennyiben lehetséges)

2. Késedelmi pótlék kiszámítása és megfizetése

A NAV automatikusan kiszámítja a késedelmi pótlékot, amelyet utólag külön határozat nélkül is ki kell fizetni. A pótlék mértéke a jegybanki alapkamat + 5% évente.

Példa késedelmi pótlékra:

Elmaradt adó: 1 millió Ft
Késedelem: 30 nap
Éves pótlék (jegybanki alapkamat 7% + 5%): 12%
1 millió Ft × (12% / 365 nap) × 30 nap = 9 863 Ft késedelmi pótlék

3. Önellenőrzés benyújtása (ha szükséges)

Ha a késedelmes fizetés mellett hibát talál az adóbevallásban, akkor önellenőrzéssel lehet korrigálni a hibát. Az önellenőrzés során a helyes összeget meg kell adni, és az adókülönbözetet a késedelmi pótlékkal együtt be kell fizetni.

4. Fizetési könnyítés vagy részletfizetés kérelmezése

Amennyiben a vállalkozás nem tudja egyszerre kifizetni az elmaradt adót, lehetőség van:

Fizetési halasztásra
Részletfizetés kérvényezésére

A kérelmet a NAV-hoz kell benyújtani, és indokolni kell a fizetési nehézséget. Ha a NAV jóváhagyja, a vállalkozásnak a megadott ütemezés szerint kell törlesztenie az elmaradást.

5. Kommunikáció a NAV-val

Ha várható a késedelem, érdemes előzetesen értesíteni a NAV-ot, és fizetési könnyítést kérni. Ez segíthet elkerülni a komolyabb szankciókat és megmutatja a hatóság számára a vállalkozás együttműködési szándékát.

6. Szankciók elkerülése

Ha az elmaradt adót és a késedelmi pótlékot nem fizetik be időben, a NAV végrehajtási eljárást indíthat, amely magában foglalhatja a vállalkozás számlájának inkasszálását vagy egyéb végrehajtási intézkedéseket.
Tartós nemfizetés esetén akár bírság is kiszabható.

Összefoglalás:

Az elmaradt adót minél előbb fizesse be.
Számoljon a késedelmi pótlékkal.
Szükség esetén önellenőrzéssel korrigálja az adóbevallást.
Részletfizetést vagy halasztást kérhet, ha nem tud egyszerre fizetni.
Kerülje a NAV végrehajtási eljárását aktív kommunikációval és együttműködéssel.

Tippek a társasági adó optimalizálására

A társasági adó optimalizálása fontos lépés a vállalkozások számára, hogy csökkentsék adóterheiket és növeljék profitabilitásukat a jogszabályok betartása mellett. Az alábbiakban néhány praktikus tippet gyűjtöttem össze, amelyek segíthetnek a társasági adó optimalizálásában:

1. Fejlesztési tartalék képzése

A fejlesztési tartalék az egyik leghatékonyabb adóalap-csökkentési lehetőség. Az adózás előtti eredmény akár 50%-áig (maximum 10 milliárd forintig) fejlesztési tartalékot képezhet a vállalkozás, amely csökkenti az adóalapot.

Fontos: A tartalékot négy éven belül beruházásra kell fordítani, különben a kedvezményt vissza kell fizetni pótlékokkal együtt.

2. K+F költségek elszámolása

A kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított költségek duplán elszámolhatók az adóalap csökkentése érdekében. Ez nemcsak közvetlen adócsökkentést eredményez, hanem hosszú távon hozzájárulhat a vállalkozás versenyképességéhez is.

Tipp: Minden K+F projektről vezessen részletes nyilvántartást és dokumentációt!

3. Beruházási adókedvezmények igénybevétele

A vállalkozások bizonyos beruházások után adókedvezményre jogosultak, például:

Munkahelyteremtő beruházások
Energiahatékonysági fejlesztések
Meghatározott régiókba való település

Tipp: Érdemes előre megvizsgálni, hogy a tervezett beruházások milyen kedvezményekre jogosítanak.

4. Csoportos társasági adóalanyiság

Lehetőség van csoportos társasági adóalanyiságot létrehozni, ha egy cégcsoport több vállalkozásból áll. Ebben az esetben az adózás szempontjából a vállalatcsoport egységes adóalapot képez, így az egyes cégek veszteségei csökkenthetik a csoport nyereségét.

Előny: A csoport szintjén optimalizálható az adóalap, és csökkenthető a fizetendő adó.

5. Adókedvezmények és támogatások kihasználása

Foglalkoztatási kedvezmények: Ha a vállalkozás új munkahelyeket teremt, különböző adókedvezmények vehetők igénybe.
Innovációs járulék csökkentése: KKV-k számára lehetőség van a járulék csökkentésére vagy mentesülésre.

6. Veszteségek elhatárolása

A korábbi évek veszteségeit akár 5 évre elhatárolhatja a vállalkozás, és az elkövetkező évek nyereségéből levonhatja. Ez segít csökkenteni a fizetendő adót a jövőben.

Tipp: Ügyeljen arra, hogy a veszteségeket időben nyilvántartásba vegye és elszámolja!

7. Transzferárak optimalizálása

Amennyiben a vállalkozás kapcsolt vállalkozásokkal folytat üzleti tevékenységet, fontos a transzferár-dokumentáció megfelelő vezetése. A transzferár-szabályozás betartása csökkentheti az adókockázatot és az adóhatósági bírságok esélyét.

Tipp: Érdemes rendszeresen felülvizsgálni a transzferár-dokumentációt, hogy megfeleljen a legfrissebb szabályoknak.

8. Adómentes juttatások és cafeteria rendszer

A munkavállalók részére adható adómentes vagy kedvezményes juttatások (pl. SZÉP kártya, egészségpénztári hozzájárulás) csökkenthetik a munkáltatói költségeket és növelhetik a dolgozók elégedettségét.

9. Társasági adó feltöltési kötelezettség minimalizálása

A december 20-i társasági adó feltöltési kötelezettséget megszüntették, de ha önként vállalja a cég, fontos reális eredménybecslést készíteni. Ez csökkenti a túlfizetés kockázatát.

10. Adótanácsadó bevonása

Az adótörvények gyakran változnak, ezért érdemes adótanácsadót vagy könyvelőt bevonni, aki naprakészen követi a szabályozásokat, és segít a legjobb adóoptimalizálási stratégiák kidolgozásában.

A társasági adó optimalizálása hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet a vállalkozás számára. A jogszerű lehetőségek maximális kihasználásával nemcsak az adóterhek csökkenthetők, hanem a vállalkozás pénzügyi stabilitása és növekedési lehetőségei is javulhatnak.

Gyakori kérdések (GYIK)

1. Mi a társasági adó (TAO)?

A társasági adó a vállalkozások nyeresége után fizetendő adó. Magyarországon a társasági adó kulcsa jelenleg 9%, ami az egyik legalacsonyabb Európában.

2. Kik kötelesek társasági adót fizetni?

Társasági adót köteles fizetni minden Magyarországon bejegyzett:

Kft. (korlátolt felelősségű társaság)
Rt. (részvénytársaság)
Szövetkezet, egyesület, alapítvány
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

3. Milyen bevétel után kell társasági adót fizetni?

A társasági adó az adózás előtti eredmény alapján kerül kiszámításra, figyelembe véve az adóalap-csökkentő és növelő tételeket.

4. Mikor kell társasági adót fizetni?

Éves adóbevallás határideje: Minden év május 31.
Adóelőleg fizetés: Havi vagy negyedéves bontásban, a vállalkozás árbevételétől függően.

5. Mi történik, ha késve fizetem be a társasági adót?

Késedelmes befizetés esetén a NAV késedelmi pótlékot számít fel. Ha hosszabb ideig nem történik meg a befizetés, végrehajtási eljárás indulhat.

6. Hogyan lehet csökkenteni a társasági adót?

Fejlesztési tartalék képzése
K+F költségek elszámolása
Beruházási adókedvezmények igénybevétele
Csoportos társasági adóalanyiság
Veszteségek elhatárolása

7. Mi az a fejlesztési tartalék és hogyan működik?

A fejlesztési tartalék az adózás előtti eredményből képezhető, és legfeljebb az eredmény 50%-áig terjedhet. Ezt a tartalékot négy éven belül beruházásra kell felhasználni.

8. Mi az a csoportos társasági adóalanyiság?

Több vállalkozás csoportként adózhat, így a nyereséges és veszteséges cégek adóalapja kiegyenlíthető, csökkentve a fizetendő adót.

9. Lehet-e részletfizetést kérni a társasági adóra?

Igen, fizetési könnyítést vagy részletfizetést lehet kérni a NAV-tól, ha a vállalkozás nehézségekkel küzd. A kérelmet írásban kell benyújtani, és indokolni a fizetési problémát.

10. Milyen bírságokra számíthatok, ha nem adom be az adóbevallást?

A határidő elmulasztása esetén a NAV mulasztási bírságot szabhat ki, amely jogi személyek esetén akár 500 000 Ft is lehet.

11. Mi a teendő, ha hibát találok az adóbevallásomban?

Önellenőrzéssel lehet korrigálni a hibát. Az önellenőrzést követően az esetleges adókülönbözetet és a késedelmi pótlékot meg kell fizetni.

12. Hogyan tudom igénybe venni a K+F adókedvezményt?

A kutatás-fejlesztési tevékenységek költségei adóalap-csökkentő tételként vehetők figyelembe. Fontos, hogy a K+F tevékenységet megfelelően dokumentálja.